Amikor úgy érzed, hogy nem megy tovább, amikor úgy érzed, hogy reménytelen, amikor úgy érzed, hogy nehéz, akkor tudd, hogy nagy valószínűség szerint nem a saját "csomagodat" cipeled már egy ideje. Tedd fel a kérdést, hogy kihez tartozik az érzet hozzád vagy máshoz? Figyelj, ne a választ keresd, hanem az érzést, az érzetet, amit a kérdés energiája felhoz majd. Az enyém? Másé? Melyik a könnyebb érzetre? Ha megvan, kérdezz tovább, hogy tudsz-e rajta változtatni, lehet-e a rajta változtatni? Tapasztalatom szerint ez az a pont, amikor a legtöbben megtorpannak és foggal-körömmel ragaszkodnak a helyzethez, amiben vannak, még akkor is, ha az bántó, megalázó, elnyomó, örömtelen.
Szeretném ha tudnád, hogy nincs reménytelen helyzet, csak a helyzethez való ragaszkodás. Kérdezz rá, hogy a tiéd-e? Kérdezd meg, hogy mi lehet ettől a helyzettől jobb? Belső figyelmedet arra irányítsd, amit könnyűnek, tehát igaznak érez a tested, és hagyd, hogy a változás bekövetkezzen.
